A siker titka a könnyedség

Thierry Henry: „Hogy mi a jó taktika? Amelyikkel győzünk!”  Thierry Henry már-már jobban elemében van egy sajtóértekezleten, mint a futballpályán.

Miből gondoljuk ezt?

Abból, hogy szinte le sem lehetett lőni, nála közlékenyebb interjúalanyt aligha hord a hátán a föld, igaz, talán éppen ezért roppant nehéz a közelébe férkőzni, és mindösszesen négy kérdésre jut idő, aztán már tovább is áll.

– Mekkora kihívás önnek, önöknek, hogy a világbajnokság legnagyobb esélyesével játszanak?
– Akkora, mintha bárki mással találkoznánk – felelt kapásból Thierry Henry. – Egy világbajnoki negyeddöntő már nem gyerekjáték, akárki is az ellenfél. Különben is, ha az járna a fejünkben, hogy te jó ég, milyen zseniális futballisták ezek a brazilok – mert egyébként azok… –, akkor biztosan kikapnánk. Spanyolország ellen sem mi voltunk az esélyesek, sőt mindenki azt mondta, hogy Raúlék a torna titkos favoritjai, aztán simán legyőztük őket. Persze roppant mód tiszteljük a brazilokat, de tudom, ők is tisztelnek bennünket. És ez így van rendjén.

– Mennyire befolyásolja a meccs hangulatát, hogy rengeteg sztár játszik az ellenfélnél? Ronaldo, Ronaldinho, Roberto Carlos, Robinho…
– Semmit. Lehet, hogy többet mosolygunk majd egymásra, és viccelődünk is, mint rendszerint – de szigorúan csak a meccs előtt és után! Közben nem lesz kvaterkázás. – Önnek mi fekszik jobban, az egy- vagy a két-, netán a háromcsatáros játék?
– Hogy mi a jó taktika? Amelyikkel győzünk!

– Mi a brazilok titka, ha van ilyen egyáltalán?
– Egyszerű a brazilok titka: reggel nyolctól délután ötig, de olykor sötétedés utánig az utcán, a strandon, a mezőn futballoznak a gyerekek. Amikor én kissrác voltam, reggel nyolctól délután ötig az iskolapadban ültem.